Közvetlenül a virágzás után az olajfa eldönti, hogy hány gyümölcsöt fog teremni. Ha ebben az érzékeny fázisban kevés a víz, egyszerűen lehullatja a fiatal olajbogyók nagy részét. Ez az úgynevezett fiziológiai gyümölcshullás hatalmas termésveszteséget okozhat – ha az öntözés nem időszerű és nem célzott.

A probléma: Az olyan forró, száraz régiókban, mint Andalúzia, a víz gyakran pont ilyenkor szűkös – vagy politikai vagy gazdasági okokból más prioritást élvez. Az eredmény: A hozamok zuhannak, és egész ültetvények válnak veszteségessé.

Az eredmény: Egyre több olajfaligetet irtanak ki, néha állami támogatással, és helyükre fotovoltaikus parkokat hoznak létre. Szimbolikus elmozdulás – a hagyományos mezőgazdaságról az energiatermelésre a korábban termékeny földeken.

A megoldás miniatűrben:

Az olajfák megőrzése érdekében a virágzási szakasztól kezdve elengedhetetlen a rendszeres és mérsékelt öntözés – ideális esetben csepegtető öntözéssel. Már néhány hétnyi rendszeres öntözés is minimalizálhatja a gyümölcshullást és biztosíthatja a sikeres termést.

⸻

Az olajfatermesztés jövője nemcsak az éghajlatban, hanem a vízben is rejlik. Aki bölcsen használja, megőrizheti a hagyományokat – ahelyett, hogy napelemekkel kellene helyettesítenie azokat.